Rólam
Ami a szakmai szemléletemet formálta
Már az általános iskola első osztályában tanár szerettem volna lenni, és az első diplomámat is ezen a területen szereztem. Tíz év tanítás során alakult ki bennem az a meggyőződés, hogy a tanuláshoz nem elég a tudás átadása – legalább ennyire fontos az ösztönzés és egy olyan biztonságos környezet megteremtése, ahol merünk kérdezni, próbálkozni, akár hibázni is.
Később vezetőként jöttem rá, hogy mindaz, amit a tanulásról megtanultam, a vezetésben is érvényes. Első kinevezésemkor még azt gondoltam, hogy a vezetés a pozícióról, a tekintélyről, a számonkérésről, a mindentudásról és a megmondásról szól. Az évek során azonban sokat változott a vezetésről alkotott képem.
Ma a jó vezetést inkább az emberséghez, az alázathoz, a példamutatáshoz, az ösztönzéshez és a bizalomhoz kötöm, mint a hatalomhoz és a kontrollhoz. Meggyőződésem, hogy a jó vezetők inkább embereikbe, mint önmagukba fektetnek.
A vezető által teremtett légkör mintává válik.